+36 42 310 566 +36 30 096 9158 info kukac kallaygyujtemeny pont hu
4400 Nyíregyháza
Bessenyei tér 15.
Nyitvatartás: Hétfő - Szombat: 8:00 - 16:00
Vasárnap zárva.
II. Helytörténet- és családkutatók online konferenciája
Nagy István a nyíregyházi családkutató találkozók fő szervezője és a Családkutatás Szabolcs vármegye és a vele határos vármegyék facebook csoport vezetőjének szervezésében június 9-én.
A konferencia illetve az előadások a MOLNÁR JÓZSEF 115-MÚLTUNKKAL A JÖVŐNKÉRT Facebook csoportban lesz megtartva 2021.06.09-én. A kezdési időpont 07:55 perc, az előadások között 5 perc szünet van betervezve.
Az előző évi konferencia tapasztalataiból kifolyólag szeretném jelezni, hogy sajnos előfordulhat, hogy egy-egy előadás tervezett kezdési időpontja néhány perccel csúszhat, ezért kérek mindenkit, hogy legyünk türelemmel egymás iránt.
Csoport linkje: https://www.facebook.
A Kállay Gyűjteménnyel kapcsolatos előadás 9 óra 35 perckor kezdődik és a tervek szerint fél órás lesz.
Program:
07:55-08:00 Köszöntő
Nagy István, az esemény szervezője, családkutató, családtörténet-kutató
08:00-08:30 Járvány és múzeumi munka, beszámoló az elmúlt egy évről
Előadók: Fábián László, Csenger Helytörténeti Gyűjtemény alapítója és nyugalmazott szakmai vezetője és Szabó János, a Csengeri Helytörténeti Gyűjtemény szakmai vezetője
08:35-08:55 Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyei Levéltár gyűjteményének rövid bemutatása, és a levéltárukban végezhető kutatási lehetőségek ismertetése
Előadó: Csorba Sándor, levéltáros
09:00-09:30 Jubiláló családkutatók Jász-Nagykun-Szolnok megyében
Előadó: Ari Ilona, a szolnoki Aba-Novák Agóra Kulturális Központ Családkutató Klub vezetője
09:35-10:05 Kállay Gyűjtemény bemutatása
Előadó: Dr. Holmár Zoltán, történész-muzeológus, a nyíregyházi Kállay Gyűjtemény munkatársa
10:10-10:30 Forgách-családok szerepe a magyar történelemben
Előadó: Szabó Antal, a Történelmi Forgách Leszármazottak Egyesületének elnöke
10:35-10:55 Háromszékhez tartozó egyházközségek és anyakönyvi kerületek, illetve a Kovászna megyei levéltárban őrzött családi fondok és családtörténet-kutatást előmozdító különféle összeírásoknak bemutatása
Előadó: Dr. Nagy Botond, levéltáros, történész, a Román Nemzeti Levéltár Kovászna megyei levéltárának levéltárosa
11:00-11:35 Óriáscsaládfák földjén-Nagyecsedi családfakutatás
Előadó: Szabó Előd, családfakutató, több könyv szerzője
11:40-12:10 Csengeri mindennapok a 18-19. században
Előadó: Kujbusné Mecsei Éva, főlevéltáros, levéltár-igazgató, MNL SZSZBML
Nagy István, az esemény szervezője, családkutató, családtörténet-kutató
08:00-08:30 Járvány és múzeumi munka, beszámoló az elmúlt egy évről
Előadók: Fábián László, Csenger Helytörténeti Gyűjtemény alapítója és nyugalmazott szakmai vezetője és Szabó János, a Csengeri Helytörténeti Gyűjtemény szakmai vezetője
08:35-08:55 Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyei Levéltár gyűjteményének rövid bemutatása, és a levéltárukban végezhető kutatási lehetőségek ismertetése
Előadó: Csorba Sándor, levéltáros
09:00-09:30 Jubiláló családkutatók Jász-Nagykun-Szolnok megyében
Előadó: Ari Ilona, a szolnoki Aba-Novák Agóra Kulturális Központ Családkutató Klub vezetője
09:35-10:05 Kállay Gyűjtemény bemutatása
Előadó: Dr. Holmár Zoltán, történész-muzeológus, a nyíregyházi Kállay Gyűjtemény munkatársa
10:10-10:30 Forgách-családok szerepe a magyar történelemben
Előadó: Szabó Antal, a Történelmi Forgách Leszármazottak Egyesületének elnöke
10:35-10:55 Háromszékhez tartozó egyházközségek és anyakönyvi kerületek, illetve a Kovászna megyei levéltárban őrzött családi fondok és családtörténet-kutatást előmozdító különféle összeírásoknak bemutatása
Előadó: Dr. Nagy Botond, levéltáros, történész, a Román Nemzeti Levéltár Kovászna megyei levéltárának levéltárosa
11:00-11:35 Óriáscsaládfák földjén-Nagyecsedi családfakutatás
Előadó: Szabó Előd, családfakutató, több könyv szerzője
11:40-12:10 Csengeri mindennapok a 18-19. században
Előadó: Kujbusné Mecsei Éva, főlevéltáros, levéltár-igazgató, MNL SZSZBML
12:15-12:45 Mi lehet rólam a levéltárban? (A személyes források történeti értéke)
Előadók: Szemán László, levéltáros MNL SZSZBML és Garas Norbert, segédlevéltáros MNL SZSZBML
12:50-13:10 Adatok a Nagykárolyi temetők történetéhez
Előadó: Dr. Hágó Attila Nándor, régész-muzeológus, a Nagykárolyi Városi Múzeum Osztályvezetője
13:15-13:45 Visk koronaváros története napjainkig
Előadó: vitéz Báthory Cubik László, történész, helytörténész, történelem tanár
13:50-14:00 Megemlékezés Dr. Nyakas Miklósról a Hajdúk tudósáról
Előadó: Nagy István, családkutató,családtörténet-kutató
14:05-15:05 Betekintés az archeogenetikai kutatások alapjaiba és a Magyarságkutató Intézet által jelenleg is folyó Árpád-házi és Hunyadi projectbe
Különbségek az Y kormoszómás, mitokondriális és autoszomális vizsgálatok között, mit és mire alkalmaznak a recens, illetve az archeogenetikában.
Kereskedelemben elérhető genetikai vizsgálatok mit tudnak, és mit nem tudnak megmutatni, és hogy, miért kell ezekre odafigyelni.
Hazai recens etnikumok genetikai vizsgálata, azon belül is a kunok csoportjának vizsgálata.
Előadó: Kovács Bence Gábor, Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpont Ügyvivő szakértő
15:10-15:25 Családfakutatás tanítása középiskolában
Előadó: Pavlóczki Béla, helytörténész, történelem tanár
15:30-16:30 Konok kunok!
-Hogyan is kezdődik a Himnuszunk? „Isten, áldd meg a magyart, jó kedvvel, bőséggel…” Ha magunkban folytatjuk, eljutunk addig a sorig, hogy: „értünk Kunság mezein, ért kalászt lengettél”. Arra is emlékszik mindenki, hogy van Nagykunság és van Kiskunság is, valahol vagy hallott, vagy tanult róla. De honnan kapták a nevüket, kik éltek ott? Mivel érdemelte ki egy kis népcsoport, hogy még ha áttételesen is, de helyet kapjon a Himnuszban? Ehhez tettekre volt szükség, hazaszeretetre, hűségre, amelyeknek mind meg is feleltek a kunok, akik immár több évszázada a vérükkel is kiveszik a részüket a magyar történelemből.
Előadó: Béres Attila János, történelemtanár, történész, blogger az Útravaló történelem és a Történelem Faszagyekei főszerkesztője
16:35-16:50 A török után csaknem teljesen elnéptelenedett a Délvidék. Újratelepítése során több hullámban érkeztek telepesek, egyebek között a Jászágból és a Felső-Tisza vidékéről is. Ennek a „kirajzásnak” következtében négy református magyar település jött létre Alsó-Bácskában. Az előadás során betekintést nyerhetnek az érdeklődők Bácskossuthfalva, Pacsért, Bácsfeketehegy és Pirost települések életébe, hogyan szervezték meg a közösséget, milyen hasonlóságok és különbségek láthatók a négy település között.
Előadó: Besnyi Károly, a Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság a Délvidék helytörténetével foglalkozók egyesületének titkára. Számos helytörténeti könyv szerzője-társszerzője, fő kutatási területe az egyháztörténet, egyesületek és a 20. században.
16:55-17:25 Bemutatkozik a Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulata
Előadó: Endrődy József, tanár
17:30-18:00 Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulata, Szent Antal kultusza Győr-Moson-Sopron megyében
Előadó: Balázs Lívia, néprajzkutató
18:05-18:35 Levéltári forrásdokumentumok a debreceni családok kutatásához. A református egyház anyakönyvei és egyes összeírások bemutatása a Fejes és a Szilágyi családok történetén keresztül
Előadó: Mészáros Ádám, etnográfus, muzeológus, családfakutató
18:40-19:10 Történelmi és etimológiai áttekintés a délkelet nyírségben, Nyírbátortól-Nagykárolyig. A nemzetségi, családi, stratégiai, kereskedelmi és más különböző tényezők hogyan befolyásolták az Árpád-kori települések létrejöttét?
Előadó: Dr Romat Sándor, a Székesfehérvári Szent István Múzeum régésze
19:15-19:55 A mai magyarság átfogó, kereskedelmi cégek által készített 300 mai magyar autoszomális mintán alapuló genetikai kapcsolatai. A mytrueancestry elemzőrendszerének archaikus populációival és kitekintéssel más európai népek hasonló múltjára.
Előadó: Dr Küzmös Imre, jogász, családkutató
20:00-20:05 Kocs János az Erdélyi Geneológiai Társaság vezetőjének, életének, munkásságának bemutatása
Előadó: Molnár Csaba Sándor, család és helytörténetkutató
20:10-20:40 Bukovinai székely családok
Előadó: Rudolf László, helytörténész, családfakutató
20:45-21:05 Szentelmények és hiedelmek
-A szentelménnyé válás háromféleképpen valósulhat meg: egyházi szentelés, szenttel való érintkezés (sacralis contactus) és valamilyen népszokás révén. A szentelmények fontos szerepet töltöttek be őseink mindennapjaiban. Az előadás során nem csak többet tudhatunk meg ezek kialakulásáról és a velük kapcsolatos hagyományokról, de betekintést is nyerhetünk, hogyan élik meg napjainkban ezen szokásokat Hargita megyében az Oroszhegyi emberek.
Előadó: Kovács Melánia, magyartanár, néprajzkutató
21:10-21:40 Laurinyecz „nemzetség” csorvási ágának bemutatása
Előadó: Laurinyecz Pál, amatőr családtörténet-kutató
21:45-22:05 Nyíregyháza evangélikus anyakönyvek adataiból , az 1870-ben házasodott párok gyermekeinek születési statisztikája és a szülők esetleges rokonsági kapcsolata a harmadik generációig visszamenőleg
Előadó: Hrestyák Rudolf, helytörténet és családkutató
22:05-22:10 Záróbeszéd
Nagy István, az esemény szervezője, családkutató, családtörténet-kutató
Előadók: Szemán László, levéltáros MNL SZSZBML és Garas Norbert, segédlevéltáros MNL SZSZBML
12:50-13:10 Adatok a Nagykárolyi temetők történetéhez
Előadó: Dr. Hágó Attila Nándor, régész-muzeológus, a Nagykárolyi Városi Múzeum Osztályvezetője
13:15-13:45 Visk koronaváros története napjainkig
Előadó: vitéz Báthory Cubik László, történész, helytörténész, történelem tanár
13:50-14:00 Megemlékezés Dr. Nyakas Miklósról a Hajdúk tudósáról
Előadó: Nagy István, családkutató,családtörténet-kutató
14:05-15:05 Betekintés az archeogenetikai kutatások alapjaiba és a Magyarságkutató Intézet által jelenleg is folyó Árpád-házi és Hunyadi projectbe
Különbségek az Y kormoszómás, mitokondriális és autoszomális vizsgálatok között, mit és mire alkalmaznak a recens, illetve az archeogenetikában.
Kereskedelemben elérhető genetikai vizsgálatok mit tudnak, és mit nem tudnak megmutatni, és hogy, miért kell ezekre odafigyelni.
Hazai recens etnikumok genetikai vizsgálata, azon belül is a kunok csoportjának vizsgálata.
Előadó: Kovács Bence Gábor, Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpont Ügyvivő szakértő
15:10-15:25 Családfakutatás tanítása középiskolában
Előadó: Pavlóczki Béla, helytörténész, történelem tanár
15:30-16:30 Konok kunok!
-Hogyan is kezdődik a Himnuszunk? „Isten, áldd meg a magyart, jó kedvvel, bőséggel…” Ha magunkban folytatjuk, eljutunk addig a sorig, hogy: „értünk Kunság mezein, ért kalászt lengettél”. Arra is emlékszik mindenki, hogy van Nagykunság és van Kiskunság is, valahol vagy hallott, vagy tanult róla. De honnan kapták a nevüket, kik éltek ott? Mivel érdemelte ki egy kis népcsoport, hogy még ha áttételesen is, de helyet kapjon a Himnuszban? Ehhez tettekre volt szükség, hazaszeretetre, hűségre, amelyeknek mind meg is feleltek a kunok, akik immár több évszázada a vérükkel is kiveszik a részüket a magyar történelemből.
Előadó: Béres Attila János, történelemtanár, történész, blogger az Útravaló történelem és a Történelem Faszagyekei főszerkesztője
16:35-16:50 A török után csaknem teljesen elnéptelenedett a Délvidék. Újratelepítése során több hullámban érkeztek telepesek, egyebek között a Jászágból és a Felső-Tisza vidékéről is. Ennek a „kirajzásnak” következtében négy református magyar település jött létre Alsó-Bácskában. Az előadás során betekintést nyerhetnek az érdeklődők Bácskossuthfalva, Pacsért, Bácsfeketehegy és Pirost települések életébe, hogyan szervezték meg a közösséget, milyen hasonlóságok és különbségek láthatók a négy település között.
Előadó: Besnyi Károly, a Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság a Délvidék helytörténetével foglalkozók egyesületének titkára. Számos helytörténeti könyv szerzője-társszerzője, fő kutatási területe az egyháztörténet, egyesületek és a 20. században.
16:55-17:25 Bemutatkozik a Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulata
Előadó: Endrődy József, tanár
17:30-18:00 Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulata, Szent Antal kultusza Győr-Moson-Sopron megyében
Előadó: Balázs Lívia, néprajzkutató
18:05-18:35 Levéltári forrásdokumentumok a debreceni családok kutatásához. A református egyház anyakönyvei és egyes összeírások bemutatása a Fejes és a Szilágyi családok történetén keresztül
Előadó: Mészáros Ádám, etnográfus, muzeológus, családfakutató
18:40-19:10 Történelmi és etimológiai áttekintés a délkelet nyírségben, Nyírbátortól-Nagykárolyig. A nemzetségi, családi, stratégiai, kereskedelmi és más különböző tényezők hogyan befolyásolták az Árpád-kori települések létrejöttét?
Előadó: Dr Romat Sándor, a Székesfehérvári Szent István Múzeum régésze
19:15-19:55 A mai magyarság átfogó, kereskedelmi cégek által készített 300 mai magyar autoszomális mintán alapuló genetikai kapcsolatai. A mytrueancestry elemzőrendszerének archaikus populációival és kitekintéssel más európai népek hasonló múltjára.
Előadó: Dr Küzmös Imre, jogász, családkutató
20:00-20:05 Kocs János az Erdélyi Geneológiai Társaság vezetőjének, életének, munkásságának bemutatása
Előadó: Molnár Csaba Sándor, család és helytörténetkutató
20:10-20:40 Bukovinai székely családok
Előadó: Rudolf László, helytörténész, családfakutató
20:45-21:05 Szentelmények és hiedelmek
-A szentelménnyé válás háromféleképpen valósulhat meg: egyházi szentelés, szenttel való érintkezés (sacralis contactus) és valamilyen népszokás révén. A szentelmények fontos szerepet töltöttek be őseink mindennapjaiban. Az előadás során nem csak többet tudhatunk meg ezek kialakulásáról és a velük kapcsolatos hagyományokról, de betekintést is nyerhetünk, hogyan élik meg napjainkban ezen szokásokat Hargita megyében az Oroszhegyi emberek.
Előadó: Kovács Melánia, magyartanár, néprajzkutató
21:10-21:40 Laurinyecz „nemzetség” csorvási ágának bemutatása
Előadó: Laurinyecz Pál, amatőr családtörténet-kutató
21:45-22:05 Nyíregyháza evangélikus anyakönyvek adataiból , az 1870-ben házasodott párok gyermekeinek születési statisztikája és a szülők esetleges rokonsági kapcsolata a harmadik generációig visszamenőleg
Előadó: Hrestyák Rudolf, helytörténet és családkutató
22:05-22:10 Záróbeszéd
Nagy István, az esemény szervezője, családkutató, családtörténet-kutató