Ilosvay Ferenc

Nagyilosvai Ilosvay Ferenc (1914-1990)

 

A Beregben, Szatmárban, Szabolcsban és Szilágyságban honos nagyilosvai Ilosvayak egyik neves leszármazója. Budapesten született 1914. augusztus 21-én, és Bécsben hunyt el 1990. július 8-án, stájer földben, Köflachban temették.

Apja dr.Ilosvay Gusztáv (1876-1932), kinek anyai nagyanyja nagykállói Kállay Terézia, a Kállayak napkori főágából. Ilosvay Gusztáv a jogi egyetem elvégzése után Szatmár vármegye központi járási, utóbb a színérváraljai járás főszolgabírája. 1910-ben a határrendőrség megszervezésekor a M.Kir. Soproni Határrendőrség vezetője (kapitánya) lett, majd a Belügyminisztériumban a határrendőrség helyettes főnöke, majd a Magyar Királyi Határrendőrség országos főnöke, a Károlyi – kormány belügyi államtitkár helyettesi címmel nyugdíjazta.

Nagykállóban 1911-ben vette nőül komjáthi Horkovits Saroltát, ki 1891-ben született, és Budapest ostromakor 1945-ben vesztette életét. Sarolta apja, Horkovits Sándor (1845-1927) földbirtokos, nagykállói főszolgabíró, édesanyja nagykállói Kállay Izabella (1856-1937), a Kállayak orosi főágából, mindkettőjüket Nagykállóban temették. Ilosvay Ferenc író, ki apai és anyai ágon is Kállay leányági leszármazott volt, ezernyi szállal kötődött Nagykállóhoz. A művészhajlamú szép édesanya, Horkovits Sarolta, remekül zongorázott, énekelt és festett is, - a zene, ének és rajztehetsége, a művészetek iránti széles érdeklődése gyermekeiben élt tovább. Ilosvay Ferenc vadászíró bátyja, Ilosvay Gusztáv (1911-1961) orvos, énekes, zeneszerző, nővére Ilosvay Eszter Mária (1913-1987) pedig világszerte elismert operacsillag volt.

 

 

Ilosvay Ferencnek (és testvéreinek is) hányattatott gyermekkora volt, szülei korán elváltak. Konviktusokban nevelkedett, a szünidőket hol apai – hol anyai rokonoknál (Irinyi, Horkovits, Kállay, Dessewffy) töltötte. Elemi iskoláit Nyírábrányban végezte, a kalocsai jezsuitáknál maturált 1932-ben, ez évben vesztette el édesapját. A Soproni Erdőmérnöki Akadémián, majd Gödöllőn folytatott erdészeti és állattani, zoológiai tanulmányokat. (Ausztriában 1960 táján doktorált zoológiából.) 1938-ban a Guthi Erdőgazdaság külső-guthi vadgazdaságánál gyakornok, majd Gödöllőn az Állatélettani és Erdészeti Kutatóintézetben dolgozott. Ifjúkorában szenvedélyes vadászember volt, a rokonai vezették be a vadászat rejtelmeibe, s gyakori résztvevője volt az atyafiak nagy nyírségi vadászatainak.

Írói tehetsége korán megmutatkozott, első tárcája már 1938-ban napvilágot látott a Nemzeti Újságban. Majd a híres hétfői lap, A Reggel, 1941-ben pedig a Pester Lloyd tudósítója. 1943. július-októberben Nagykállóban, özvegy édesanyja házában írta meg első könyvét, Jó vadászatot! címmel.

Ígéretes szakmai és írói karrierjét kettétörte a II. világháború. A mélyen hívő római katolikus Ilosvay Ferenc, elutasította a nemzetiszocializmus ember- és keresztényellenességét, s az egyház keretében működött ellenállási mozgalom aktív résztvevője lett. A nácik és nyilasok 1944. december 5-én elfogták és Dachauba internálták, megjárta Buchenwald és a hírhedt leitmeritzi láger poklát. 1945. május 7-én szabadult.

Hazatérése után a Szabad Szónál riporter, 1947-ben az ERTI (Erdészeti Tudományos Intézet) munkatársa, s részt vett a NIMRÓD vadászújság szerkesztésében is. „Osztályellenségként” elveszti munkalehetőségeit, 1949-ben az ÁVH tartóztatta le, börtönévei idején a verésektől bal fülére megsüketült. Kényszermunkásként dolgozott Berentén, Sztálinvárosban, Várpalotán, Baracskán, Inotán, Pusztadoboson, - volt disznópásztor, szénhordó, vagonrakodó, fúrómunkás szerte az országban. Az első Nagy Imre – kormány idején szabadult, és tanult szakmájában helyezkedett el: Gemencen, a Duna-erdei Vadvédelmi Rezervátum vezetője lett. 1956-ban az októberi forradalom és szabadságharc alatti budapesti szerepvállalása miatt jobbnak látta elhagyni az országot, 1957. január 1-én Bécsbe emigrált.

A Bécsi Magyar Híradó szerkesztőségében kapott munkát, 1957 végétől 1959 januárjáig az emigráns magyar lap főszerkesztője. 1959-ben a grazi erdő- és vadbiológiai kutatórészlegnél tudott elhelyezkedni, 1962-ben a steiermarki Frohleiten melletti erdő- és vadvédelmi körzetben alkalmazták, - de ezt követően tanult szakmájában már nem kapott munkát.

Az életút utolsó harmadában tárcák, elbeszélések írásával foglalkozott, amelyek szerte a világban, a magyar emigráns lapokban jelentek meg. Többségük önéletrajzi fogantatású, gyermek- és ifjúkorának világát idézik meg, emlékezete visszarepítette a nyírségi homokra, Szabolcsba és Szatmárba, s a Dunaerdők világába. Lelke külhonban is itthon járt, írásai vallomások a szülőföldről és a hazáról, virtuális expedíciók a magyar tájegységekbe, erdőkbe, madártengerekhez, visszaidézvén a magyar táj, a természet zenéjét, harmóniáját és örökké változó színeit. Anyjától örökölte zeneszeretetét, Bartók Béla és Kodály Zoltán művészetének nagy tisztelője volt.

1963-ban vette nőül Bécsben a nagyszerű stájer asszonyt, Johanna Dietrichet, élete hűséges, szerető társát. Gyermekük nem született. Ilosvay Ferenc életében három kötete látott napvilágot: Jó vadászatot! (1943), Zwölf Pfade (1957), …ha Dunáról fúj a szél (1964). Utóbbit 50. születésnapjára, negyedszázados írói jubileuma tiszteletére a müncheni Nemzetőr, a Magyar Szabadságharcos Írók lapja adta ki. Szerető özvegye máig fő feladatának tekinti az írói hagyaték gondozását, 1992-től folyamatosan adja ki a férje elbeszéléseit tartalmazó köteteket: Megfordul a szél (1992), Jó vadászatot! (1994), Tizenkét ösvény (1995 és 2001), Tenyérnyi tisztás (1999), …ha Dunáról fúj a szél (2001). Férje írói és személyes hagyatékát a Kállay Gyűjteményben helyezte el. 2004-ben Nagykálló Város Képviselőtestülete a hajdani családi házuk falán (Petőfi út 6.) emléktáblát helyezett el, a három nagyszerű Ilosvay – testvér: Dr. Ilosvay Gusztáv orvos, Ilosvay Eszter Mária operacsillag és Ilosvay Ferenc vadászíró emlékezetére.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Dr. Lakatos Sarolta

Elérhetőség

Kállay Gyűjtemény

4400 Nyíregyháza
Széchenyi u. 1. II/8.


Telefonszám:

+36 42-310-566

 

E-mail cím:

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

 

Facebook:

 

Nyitva tartás:

Hétfőtől - csütörtökig:

8-16 óráig

Pénteken:

8-14 óráig