Kállay Gyűjtemény bemutatja...

...a Bay családot

 

Bay család

 

Bay család (bai és ludányi): Ősrégi család, mely Nógrád megye Bai pusztájáról vette nevét, ami régen a család birtoka volt, s tőle örökölték a Rádayak. Nógrád megyében a család már a XVI. században is fontos pozíciókat töltött be. Legkorábbi kiemelkedő felmenőik Bay László, aki az 1477-es Országgyűlésen Borsod megyét képviselte. Mihály, aki Báthori Miklós országbíró dévényvári kapitánya volt. András és Ferenc Eger várát védte Dobó mellett 1552-ben. András Sáka várának kapitánya, Ferenc 1567-ben krasznahorkai kapitány volt. Nógrád megyei ősi voltukat mutatja az is, hogy „ludányi” előnevét a megyében fekvő Ludány helységről vette. Szatmár megyében birtokos a család Gebén és Kis- Madán. Ezeken fölül a család Bereg, Borsod, Máramaros, Zemplén, Szabolcs megyékben birtokos. Egyik águk a ludányi előnév mellé a csomait is felvette, ti. Csoma helységére Bereg megyében 1832-ben Bay György adományt kapott. A család címere: kék mezőben, hármas halmon ezüst egyszarvú áll, első lábaival hármas rózsát tartva. A sisak koronájából ugyanolyan egyszarvú emelkedik ki. A foszladék jobbról arany vörös, balról ezüst és kék.

A família elszármazott még Komárom, Győr, Bihar, Szatmár, Bereg, Borsod, Máramaros és Zemplén megyékbe is. A család férfi tagjai közül többen is tollat ragadtak, s visszaemlékezésekben vagy naplókban jegyezték fel egyrészt az általuk átélt eseményeket, másrészt pedig az őseiktől rájuk hagyományozódott családi momentumokat és fontos tudnivalókat. Ezeket az írásokat ugyanis általában saját gyermekeiknek, későbbi utódaiknak tudatosan készítették, hogy azok a família nagyjait ismerjék és tovább adhassák mindezen tudnivalókat és esetleg okuljanak az apák, nagyapák tapasztalataiból, hibáiból. A már említett családtagok mellett ki kell emelni Bay Mihályt. Bay István és Rády Zsuzsanna fia körülbelül 1645. és 1717. között élt kuruc diplomata, törökországi követ és mindezek mellett naplóíró volt. 1665-ben Bereg megye főjegyzője, 1671-ben Eperjesen követ, 1682-ben munkácsi várparancsnok, 1685-ben pedig beregi első alispán. 1692-ben Thököly Imre Konstantinápolyba küldte Inczédi Mihállyal együtt. Ezen útjáról nagyar nyelven naplót írt. Utóbb II. Rákóczi Ferenc küldötte volt Pápay Gáspárral a Krímben, mely utazásáról 1705-1706. között szintén naplót vezetett. Bay Mihály Thököly Imrével Nikomédiába (ma Izmit városa, Törökországban) költözött és Thököly követe volt az 1705-ös szécsényi országgyűlésen is. A fejedelem halála után haza költözött, majd II. Rákóczi Ferenc szolgálatába állt.

Bay Mihály és Korna Borbála fia, István (1676-1742.) földbirtokos volt Bökényben (ma Tiszabökény, falu Ukrajnában). „Memoriale diarium” című, 240 oldalból álló írásából az Ugocsa című lap - mely Ugocsa vármegye lapja volt, s 1885-1919. között működött – közölt részleteket. Ebben a családi eseményeken kívül a bökényi református egyház akkori viszontagságait és más történelmi adatokat közöl a korból, s részletesen kitér az 1717. évi tatárjárás eseményeinek leírására. Bay Mihály naplóíró testvérének ágából szeretnék még említeni Bay „írókat”. Mihály fivére István, kinek fia ludányi Bay Ádám.

Ádám fia volt I. Bay István (1722-1790.), akinek felesége Nagy Eufrozina asszony. Az ő fiuk II. Bay István (1764-1820.), akinek ismerjük írását,ami naplóként és visszaemlékezésként is funkcionált, s fia Ferenc (1815-1901.) folytatta azt. II. Bay István jogot tanult, írnokként és joggyakornokként kezdte pályafutását, majd a jegyzői, alszolgabírói, királyi tanácsosi és alispáni tiszteket töltötte be. 1805-ben fogott hozzá az íráshoz, s azzal kezdte, hogy leírt minden tudnivalót a család felmenőiről, amit édesapjától hallott. István testvérbátyja szintén Ferenc (1746-1820.) az egyetlen Bay családtag, aki a Szent István Rend tagja volt. 1808-ban kapta I. Ferenc császártól a Szent István Rend Lovagkeresztjét. Fivérével, Istvánnal 1820-ban ugyanazon a napon hunytak el.

 

 

István fia Bay Ferenc, édesapja harmadik házasságából született, s kisgyermek volt még, mikor apját elveszítette. A tőle fennmaradt visszaemlékezést azonban folytatta. Ferenc Debrecenben és Sárospatakon végezte iskoláit, szintén jogi végzettséget szerzett. Al- és főjegyzőként is dolgozott, valamint követ volt a pozsonyi országgyűlésen. Szabolcs megye első alispánjának választják, 1850-ben hajdúvárosi főkapitány, Szabolcs megye megyei főnöke, az első debreceni úrbéri törvényszék elnöke volt. Bay István és fia, Ferenc írásának eredetije elveszett ugyan, de amikor még meg volt azt kölcsön kérte Bay Ferenctől egyik rokona és 1890. körül lemásolta. Így maradt fenn, a begépelve összesen huszonhét oldalnyi terjedelmű két részből álló visszaemlékezés. A két rész két különböző korszakot képvisel, s ez érezhető az írások stílusán és nyelvezetén is. Természetesen előfordul, hogy a visszaemlékezések között van néhány pontatlan időpont és dátum, de ezeket ki lehet küszöbölni az anyakönyvi adatok bevonásával. Azonban amit ezek a visszaemlékezések, vagy naplók, mint kortörténeti dokumentumok jelentenek, az felbecsülhetetlen.

 

 

 

 

Elérhetőség

Kállay Gyűjtemény

4400 Nyíregyháza
Széchenyi u. 1. II/8.


Telefonszám:

+36 42-310-566

 

E-mail cím:

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

 

Facebook:

 

Nyitva tartás:

Hétfőtől - csütörtökig:

8-16 óráig

Pénteken:

8-14 óráig