A múzeumalapító

 nagykállói dr. Kállay Kristóf

 

 A Kállay nemzetség napkori főágának jelentős alakja, Kállay Kristóf Iván Gergely, 1916. december 7-én született Nyíregyházán. Apja, nagykállói dr.Kállay Miklós (1887-1967) ekkoron szabolcsi főszolgabíró, utóbb szabolcsi főispán, kereskedelemügyi államtitkár, földművelésügyi miniszter, az Országos Öntözésügyi Hivatal első elnöke, majd m.kir. miniszterelnök. Édesanyja nagykállói Kállay Helén (1894-1945).

Kállay Kristóf iskoláit szülővárosában Nyíregyházán, Budapesten és Nagykállóban végezte, Kállóban maturált 1934-ben. Egy évig önkéntesként szolgált a budapesti M.Kir.Bem József lovas tüzéreknél, hadnagyi rangban szerelt le. 1939-ben vette át államtudományi doktori diplomáját a Pázmány Péter Tudományegyetemen, majd Bécsben konzulárakadémiai oklevelet szerzett, és a Lille-i Katolikus Egyetem újságírói szakán is folytatott tanulmányokat. Életpályáját a Külügyminisztérium Sajtóosztályán kezdte, apja miniszterelnöki kinevezésekor (1942.március 6.) átkerült szolgálattételre a Miniszterelnöki Hivatalba, ahol a miniszterelnök magántitkári tisztét töltötte be hazánk német megszállásáig, 1944.március 19-ig. 1942-ben vette nőül kézdivásárhelyi Vásárhelyi Verát (1920-2000), aki Sík Sándor – irodalmi díjas írónő volt. Házasságukból két fiú született: András és Miklós, akik ma családjukkal külföldön élnek.

A meleg családi fészekből épp hogy kirepült tehetséges fiatalember, dr. Kállay Kristóf, az édesapa féltő, de embert faragóan kemény keze nyomán ígéretes karrier előtt állt, amelynek lehetőségei a német megszállással, majd nyilas hatalomátvétellel szertefoszlottak. Apját és András öccsét Németországba, Miklós testvérét a Szovjetunióba hurcolták táborról-táborra, a budai török követségen menedéket talált imádott édesanyját 1945. február 7-én egy aknaszilánk ölte meg. Ő maga feleségével s csecsemő András fiával előbb Horthy Kormányzó Úr védelmét élvezte, majd a németek Süttő mellé internálták. 1944. október 15. után Budapesten a jezsuitáknál talált menedéket, hamis okmányokkal tudta átvészelni a nyilas rémuralmat. Az ország németek alóli felszabadulását követően Budapesten igazolták, és az ősi Kállay településen, Kállósemjénben gazdálkodott a megmaradt birtoktesten.

Családja biztonsága érdekében a szeretett szülőföldről való távozás mellett kellett döntenie: 1946. április 14-én, virágvasárnap éjjel karon ülő fiával, várandós feleségével s bőröndnyi személyes holmival átlépte a határt, május 1-én már Rómában voltak. Előbb Capri szigetén, ill. Castelgandolfóban éltek az exminiszterelnök Kállay Miklóssal, 1951-től pedig a hazatelepülésig Rómában. Apai jó barátainak segítségével 1951-ben került az Európai Állattenyésztési Szövetség főtitkári székébe, statusában 1967-ig maradt. 1965-1967 között ellátta az Állattenyésztési Világszövetség főtitkári teendőit is, 1958-tól 1967-ig pedig az Európai Duna Bizottság főtitkári tisztét. 1967-ben magas álláshoz jutott, kinevezték az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezeténél (FAO) az európai osztály vezetőjének, 12 sikeres, eredményekben gazdag évet mondhatott magáénak. 1978-ban, 62 évesen innen ment nyugdíjba. Magyar állampolgárságáról sohasem mondott le, 1956-ban nyert osztrák állampolgárságot családjával egyetemben.

 


 

Dr. Kállay Kristóf 1943-ban lett máltai lovag. Az 1956-os magyar forradalom hírére azonnal a magyar-osztrák határhoz sietett, a Szuverén Máltai Lovagrend segélyszervezeti munkájának megszervezése céljából. Amikor megindult a menekültek áradata NY felé, Európa számos országából érkezett lovagokkal és dámákkal együtt, hónapokon át, éjjel-nappal teljesített elsősegély-szolgálatot, fogadták a pénztelen, éhező, megtört menekülteket. Kállay Kristóf kiemelkedő munkájára felfigyelt a Rend vezetése, 1957. januárjában meghívták a Szentszék melletti diplomáciai testületükhöz. 1978-1997 között a Szuverén Máltai Lovagrend Szentszékhez akkreditált meghatalmazott minisztere és rendkívüli nagykövete volt, II. János Pál pápával személyes, jó kapcsolatban. Ellátta a római központtal működő Magyar Máltai Szövetség főtitkári tisztét 1954-től 1969-ig, 1969 – 1995 között a Szövetség negyedik elnöke volt, 1995-től haláláig tiszteletbeli elnöke. Gyakorlatilag ő vezette vissza Magyarországra az 1945-től római emigrációban működött magyar Máltai Lovagok Szövetségét.

Dr.Kállay Kristóf a Rómában töltött 50 év alatt új otthont teremtett, munkájában pedig elismerésre méltó karriert futott be. A hazai rendszerváltást követően nem törődve a tamáskodók véleményével, maga mögött hagyta Rómát, a közel 50 év kemény munkájával megteremtett római közmegbecsülést. 1995-ben véglegesen visszatért szülőföldjére, mert tudta, itt van itthon. Hazatért az ősi Balogsemjén, Kállay földekre, amelyekhez ezernyi széttéphetetlen szállal kötődött. 1995-től haláláig Kállósemjén polgára volt. Aktívan részt vett a település társadalmi és kulturális életében, mindig számítani lehetett megtisztelő jelenlétére, személyes és máltai erkölcsi, anyagi támogatására. A kölcsönös szeretet és tisztelet bizonyítéka, hogy Kállósemjén a díszpolgárává választotta. Nevét örökre beírta a tudomány aranykönyvébe. Rómában, saját pénzén vásárolt muzeális értékű tárgyakkal, iratokkal, könyvekkel létrehozott értékes magángyűjteményét szülővárosának és Szabolcs megyének ajándékozta, Kállay Gyűjtemény néven múzeumot alapított.

 

 

2006. április 26-án, türelemmel viselt hosszú betegség után, életének 90. évében Budapesten megtért Teremtőjéhez. 2006. május 8-án helyeztük örök nyugalomba a kállósemjéni családi kriptában. Emléke itt maradt közöttünk, eszmevilága követőkre talált, maradandó tettei, egész életműve például szolgál valamennyiünk számára.

(Dr. Lakatos Sarolta)

 

Elérhetőség

Kállay Gyűjtemény

4400 Nyíregyháza
Széchenyi u. 1. II/8.


Telefonszám:

+36 42-310-566

 

E-mail cím:

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

 

Facebook:

 

Nyitva tartás:

Hétfőtől - csütörtökig:

8-16 óráig

Pénteken:

8-14 óráig