Kállay András

Kállay András

 (Napkor, 1839. április 1. – Nyíregyháza, 1919. október 18.)

 

Tanulmányait 1847-ben kezdte Bécsben egy előkelő magánintézetben. A császárvárosból 1860-ban tért haza diplomaszerzés után. 1862-ben hosszú utazást tett Angliában és Franciaországban, hazatérte után a Szabolcs vármegyei közigazgatási bizottság tagjaként foglalkozott a közügyekkel. 1866-ban kapcsolódott be a Felső- Szabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat munkájába, a társulatnak 20 éven át volt választmányi tagja, 1874- 1886, ill. 1989- 1899 alelnöke, 1886- 1888 között pedig elnöke. A szabályozásról írt több szakmunkát is sajtó alá adott.

 

 

Tisza Kálmán miniszterelnök felkérésére 1889 júniusában vállalta el a szabolcsi főispánságot. Székfoglaló beszédében „kevés politika és annál több közigazgatás az ülésteremben” jelszóval lépett fel. 1897 áprilisában Kállay Andrást – saját kérelmére - Ferencz József császár és király felmentette szolgálati elismerése mellett a főispáni állásából. A lemondás megyeszerte mély megdöbbenést keltett. Az iránta megnyilvánuló általános tisztelet és bizalom jegyében, 1897 októberében újból megválasztották a vármegyei közigazgatási bizottság tagjának, de a tisztséget nem fogadta el.

 

Kállay András megtestesítője volt a puritán hazafiságnak, a nemes önzetlenségnek, politikai higgadtságnak és érett megfontolásnak. Nyíltszívű magyar volt, egyéniségében a legszerencsésebben ötvöződött a régi táblabírák nemes egyszerűsége a művelt, modern, széles látókörű államférfi minden szép vonásával. Hat évtizeden át nem volt a megyében politikai, kulturális, társadalmi esemény, mozgalom, egyesület, amelynek vezetői között ne találnánk meg. Az iskolaügy, a múzeumügy, a közegészségügy nagy támogatója, a Nyíregyházi Városi Dalárda bőkezű mecénása, a Turáni Kör alapító tagja, sokáig elnöke, ahogy tagja volt pl. az MTA Numizmatikai Társulatának is.

 

Fáradhatatlan volt írás- és vitakészsége. Munkái három kötetben összegyűjtve 1912-ben jelentek meg: Politikai beszédeim és újságcikkeim, Vegyes költemények, Köz-és mezőgazdasági viszonyaink. Utolsó kisebb munkája: A vármegye intézménye, amelynek tántoríthatatlan híve volt.

 

1866-ban vette nőül Csuha Vilmát, a magyar női erények, a nőiesség és háziasság mintaképét. A századfordulóig Kállósemjénben és főleg Nagyhalászban éltek, de volt házuk Budapesten és Nyíregyházán (Bocskai utca) is. Házasságukból nyolc gyermek született. András és Tamás fiuk országgyűlési képviselő volt, Miklós pedig földművelésügyi miniszter, majd miniszterelnök.

 

Kállay András temetése 1919. október 20-án volt Nyíregyházán. Földi maradványait a Bocskai utcai gyászházból a vármegyeházára vitték, felravatalozott koporsója a díszteremben állt. Ma a kállósemjéni családi kriptában nyugszik, feleségével, gyermekeivel, unokáival.

 

Elérhetőség

Kállay Gyűjtemény

4400 Nyíregyháza
Széchenyi u. 1. II/8.


Telefonszám:

+36 42-310-566

 

E-mail cím:

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

 

Facebook:

 

Nyitva tartás:

Hétfőtől - csütörtökig:

8-16 óráig

Pénteken:

8-14 óráig