10 éves a Kállay Gyűjtemény

 

Néhány szó a névadókról – kik is a Kállayak?

 

Kevés olyan magyar nemzetség van e hazában, amelyiknek ma is élő tagjai történetüket hiteles forrásokkal igazoltan közel nyolcszáz évvel korábbra vezethetik vissza. Ezek közé tartoznak a honfoglaláskori Balogsemjén nemzetségbeli Kállayak. A nemzetség nevét tartotta fenn a szamosmenti, illetve nyírségi birtokaik központja: a szatmári Kérsemjén és a szabolcsi Kállósemjén.

 

Első név szerint is ismert ősük Ubul, akinek másodszülött fiától, Mihály commestől ered a máig fennmaradt Kállay família. Az évszázadok során folyamatosan találkozhatunk nevükkel, szereplői és formálói hazájuk sorsának.

Több Kállay leszármazottról tudott, hogy a kultúra, a tudomány mecénásai voltak, akik a szellem felemelkedését tekintették a jövő zálogának. dr. Kállay Kristóf felmenői között, Kállay Miklós (1754-1820) híres szabolcsi alispán szalonjában külföldi zeneművészek is felléptek, és támogatta a nemzeti színjátszást. Az apai nagyapa, a nem kevésbé híres Kállay András (1839-1919) szabolcsi főispán, a szabolcsi múzeum hajdanvolt gyarapítója, a Nyíregyházi Dalárda bőkezű pártfogója volt. Az anyai nagyapa, a lánglelkű 48-as hazafi Kállay Ödön (1815-1879), az 1875. évi családülés nyomán a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta a családi magánlevéltárukat, a Kállay Levéltárat, az írott források kivételes gazdagságú kincsestárát.

 

Az alapítás

dr. Kállay Kristóf, a Szuverén Máltai Lovagrend szentszéki nagykövete, egyidejűleg a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének elnöke úgy döntött, hogy római magángyűjteményét, valamint a megőrzésre reá bízott muzeális értékű könyv-, oklevél-, kitüntetés-, metszet stb. gyűjteményét szülővárosának, Nyíregyházának ajándékozza. Római otthonában a semmiből épített fel egy magyar világot hitvesével, Vásárhelyi Verával, Sík Sándor-díjas írónővel. Gyűjtötte, saját pénzén vásárolta, tulajdonába mentette a magyar kultúra nyugaton kallódó, általa fellelt tárgyi és szellemi emlékeit.

A gyűjtemény ilyeténképpeni felajánlását Nyíregyháza város részére a városi tanácselnök asszony a gyűjteményalapító két testvérének (dr. Kállay Miklós és Kállay András) 1989-ben, a város új polgármestere pedig 1990 novemberében szóban elfogadta.

Az első római szállítmányok 1989. április 27-én érkeztek meg a Jósa András Múzeumba, amit 1990. november 2-án, 1992. február 21-én és szeptember 29-én újabb adományok, de még nem a teljes anyag követett.

 

 

A Múzeum egyébként is zsúfolt raktárhelyiségeiben, ekkor közel 60 dobozban és ládában tárolta a majdnem 6 ezer kötet könyvet, kiadványt, folyóiratot. A könyvek mellett már 1992-re létrejött egy kivételes értékű rendjelvény, kitüntetés kollekció (ekkor 135 darabból állt). Velük együtt érkezett Kállay úrtól egy szignált Munkácsy-rézkarc, doboznyi családi irat, egy díszmagyar öltözet, valamint 20.századelős angol diplomataruhák is.

1992 szeptemberében Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a 212/1992 (IX. 21.) sz. határozatával döntött a különgyűjtemény átmeneti elhelyezéséről, a Nyírvíz-palotában (Széchenyi utca 1. II./7.) lévő 166 m2 alapterületű, üresen álló lakásban (amit a gyűjtemény végleges elhelyezésekor a közgyűlés majd újra tulajdonába vesz). Egyidejűleg Mádi Zoltán polgármester megállapodást kötött a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok igazgatójával, dr. Németh Péterrel, mi szerint a közgyűlés vállalta a lakás átadását, a lakás közműdíjainak évi rendszeres fedezetét, és az egyszeri felszereléshez, berendezéshez szükséges források átadását. A Sz.Sz.B. Megyei Múzeumok Igazgatósága vállalta a már meglévő gyűjteménynek, és az újabb adományoknak az átvett lakásban történő elhelyezését, a gyűjtemény működtetésével kapcsolatos költségeket, és az üzemszerű működtetéshez szükséges tudományos és kisegítő személyzet költségeit.

1993. március 10-én dr. Kállay Kristóf gyűjteményalapító, Mádi Zoltán polgármester és dr. Németh Péter megyei múzeumigazgató, hivatalosan megnyitották a Kállay Gyűjteményt a Széchenyi utca 1. II./7. szám alatt lévő lakásban, ahol ma is működik.

 

 

Rövid áttekintés gyűjteményről

A Kállay Gyűjtemény az eltelt 10 év alatt az adományozók körének bővülésével, a folyamatosan érkező újabb és újabb adományokkal, több algyűjteménnyel rendelkező múzeumi egységgé fejlődött. Köszönet ezért mindenekelőtt dr. Kállay Kristóf gyűjteményalapítónak , aki a kezdetektől máig hozza saját tulajdonú ajándékait, és donációkra bíztatja, kéri családtagjait, barátait.

Az első teremben látható kiállítás Kállay Miklós magyar királyi miniszterelnök (1942-1944) fotói és néhány megmaradt emkléktárgya köré épül, amely kiegészült a családtagok fényképeivel, jelesebb Kállayak bemutatásával.

 

 

Dr.Kállay Kristóf segítségével vehette át a Gyűjtemény báró altorjai Apor Gábor (1889-1969) m. kir. nagykövet, 1944 után magas rangú máltai lovag, és őrgróf Pallavicini Hubert (1921-1998) m. kir. diplomata, 1944 után magas rangú máltai lovag, valamint a szintén Rómába emigrált dr. Papp Géza fogorvos, és hitvese Sebestyén Mária értékes családi könyvtárait; báró Apor Gábor, az ő nagybátyja báró Apor Sámuel altábornagy, és a nagynénje br. Apor Irma, továbbá Grenato Pignatelli di Belmonte pápai nuncius, immáron határainkon túl is jegyzett rendjeleit, kitüntetéseit; bárcziházi Bárczy István dr. (1882-1993) egykori miniszterelnökségi államtitkár díszmagyarját és kitüntetését, Sir Frederic Duncan (1859-1929) bécsi angol követ diplomataruháit, az ő fia, Sir Oliver Duncan elegáns báli öltözetét, Sebastiano Baggio (1913-1993) kardinális papi öltözeteit, Barcs György máltai lovag kukulláját, insigniáit.

Dr. Kállay Kristóf két testvéröccsét, dr. Kállay Miklóst (1918-1996) és Kállay Andrást (1919-1995) is a gyűjtemény alapítójaként tisztelünk, ahogy dr. Kállay Miklós fiát, Kállay Kristóf országgyűlési képviselőt (1990-1994), és a leányát, Kállay Helént, úgyszintén Kállay András Göttingenben élő fiát Kállay Dénest. Ők festményekkel, fotókkal, családi iratokkal, könyvekkel és folyóiratokkal, Kállay Miklós miniszterelnök fennmaradt kitüntetéseivel gazdagították eddig a gyűjteményt.

Kállay Kristóf országgyűlési képviselő ajándéka az 1990-1994. évi országgyűlés teljes parlamenti naplója, és a parlamenti kiadványok. Az ő közbenjárására látható egy vitrinben az 1991-ben alapított Magyar Köztársasági Érdemrend teljes kollekciója.

 

 

Az USA-ban élő Kállay Miklós, és testvére Kállay Tamás ajándékai között kiemelendő a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia 1899-1944 közötti Emlékkönyve rézveretes bőrkötésben, közel 4 ezer aláírással, közöttük I. Ferenc József császár és király, Habsburg főhercegek és főhercegnők, Horthy István kormányzó, tábornokok, vezérkari ezredesek.

A Kállayakkal leányágon rokon Ilosvay Ferenc (1914-1990) író, újságíró özvegye, Johanna Ilosvay (Bécs) 1993-tól gyarapítja folyamatosan múzeumot (családi fotók, férje személyes tárgyai, kéziratai, folyóiratok).

Johanna asszony nagyapja, Oscar Dietrich (1853-1940) neves bécsi arany- és ezüstműves volt, akinek hagyatékából vitrinnyi szép ezüst tárgy került a gyűjteménybe, az ötvös festményével együtt. Felbecsülhetetlen értékű az a közel 30 db magyar vonatkozású emlékérem verőtő is (a nagyapa műhelyéből), amelyekről 1849-1880 között verték az emlékérmeket (pl. Batthyány újratemetése 1870, koronázás 1867, Deák-érmek, stb.). A nyíregyházi Ilosvay Pétertől családi fotók, iratok, a záhonyi Kádár Andrástól (magyargoroszlói Kállay-leszármazott) fotók, iratok, könyvek gyarapítják a kiállítást.

 

 

A nyíregyházi születésű dr. Nagy Ákos 1997-ben Ausztráliából küldte el a magyar emigráns periodika gyűjteményét (1948-1997 közötti 77-féle folyóirat 2293 száma) és 116 történelmi tanulmányt. Kolozsvárról Bánffy István és felesége, Apor Erzsébet családi iratokkal gazdagította a gyűjteményt, valamint Apor Péter író (1676-1752) filozófiai témájú kéziratának (60 oldal) kalandos úton készített másolatával. A nyíregyházi Szitha Mária tanárnő és testvére Szitha Sarolta 44 családi iratot adományozott, közöttük két, függő pecséttel ellátott armalist (1606, 1610).

Az Éremgyűjtők Egyesületének Megyei Szervezete nevében, dr. Fekete Zoltán és Dorogi László letétbe helyezték a szervezet tulajdonát képező, 1985-1995 között készíttetett 110 darabos kollekciójukat (verőtövek, gipsztányérok, érmek).

Az algyűjtemények közül a könyvtárról, és a falerisztikai kollekcióról külön is szólni kell. A könyvtár ma, közel 10 ezer kötetet, folyóiratot és kiadványt őriz. Mintegy 60 %-uk idegen nyelven íródott (francia, német, angol, olasz). 1585-1714 között nyomtattak 12 kötetet, a magyar nyelvűek nagy százaléka védett könyv. Sok az első kiadású, a szerző által dedikált, a számozott példányú, az ex librises kötet, és nem kevés számú a különlenyomat és kézirat. 40-40 %-uk szépirodalmi, illetve történelmi-politológiai témájú, sok a vallási, művészettörténeti, illetve a növényekről-állatokról szóló kötet. A nyugati magyar irodalom számos kiemelkedő alakjának, így Cs. Szabó László, Márai Sándor, Tűz Tamás, Mérey Tibor, Kabdebó Tamás, Saáry Éva, Csiky Ágnes, stb. művei is megtalálhatóak, ahogy a magyar irodalom klasszikusainak művei idegen nyelveken (pl. Madách Imre: Az ember tragédiája című műve olasz, francia és német nyelven, Petőfi Sándor és Jókai Mór művei olasz és német nyelven, József Attila versei angol nyelven, stb.).

A falerisztikai algyűjteményben ma, 38-féle rend, kitüntetés insigniái találhatók, amelyek 13 európai és 4 közép-és délamerikai országból származnak, 12 magyar eredetű, illetve a Habsburg-birodalmi korszakból való. Döntően az adott kitüntetés első vagy második fokozatai, aranyból és ezüstből, vagy aranyozott ezüstből valók, illetve brillantírozott ezüstök. Közülük nem egy darab, hazai közgyűjteményekben máshol nem lelhető fel. Pl. az 1764-ben alapított Magyar Királyi Szent István Rend nagykeresztje a csillaggal, az 1429-ben alapított Aranygyapjas Rend 19. századvégi rendjelvény típusa, az 1918-ig fennállt Brünni „Maria Schul” Nemesi Kisasszonyintézet díszjele, a Máltai Lovagrend Érdemrendjének nagykeresztje a csillaggal, az 1941-1944 között létezett Zvonimir Király Koronája Rend nagykeresztje a csillaggal, a közép-és délamerikai rendjelek, stb. A teljes falerisztikai, numizmatikai kollekció ma, 770 darabból áll.

 

 

Az első 10 év dióhéjban

A Gyűjtemény vezetője dr.Lakatos Sarolta főmúzeológus, akinek áldozatos és körültekintő munkája nélkül e múzeum nem érhetné el célját.

Többek között kiemelt feladatnak tekinti a Gyűjteményben őrzött kincsek tudományos feldolgozását, publikálását, szakmai berkekben is ismertté tételét. Különböző hazai konferenciákon, tudományos üléseken, határainkon túl Nagybányán és Ungváron is tartott előadásokat a Kállayakról, a Kállay Gyűjteményről, és az itt őrzött falerisztikai tárgyakról. Eddig 48 cikke jelent meg (tudományos szaklapokban, illetve konferencia-kötetekben jelent meg 21, 27 pedig a megyei sajtóban).

A 10 év alatt 3 alkalommal a Gyűjtemény egyes darabjai megyén kívüli múzeumok kiállításán is szerepeltek: 1994-ben a Magyar Nemzeti Múzeumban voltak láthatók Kállay Miklós miniszterelnök személyes tárgyai, kitüntetései; 1997-ben a pécsi Janus Pannonius Múzeum kiállításán br. Apor Gábor egyik bolgár kitüntetése volt látható (hazánkban ez is csak a Kállay Gyűjteményben található), 1999-ben pedig a Keszthelyi Helikon Kastélymúzeumban rendezett „Ritkaságok, becses óságok” című országos kiállításon megyénket 29 gyönyörű rendjelvény képviselte.

Nagy hangsúlyt kapnak a közművelődési feladatok. Már megnyitásakor a látogatók számára is láthatóvá váltak két vitrinben: rendjelek, illetve régi könyvek, oklevelek, a falakon pedig Kállayak fotói.

1994-ben bővült a rendjelvény kiállítás és a Kállayak emlékfala, valamint felállításra került egy emléksarok a Máltai Lovagrend tiszteletére (az első adományozók valamennyien máltai lovagok). 1995-től áll az Ilosvay Ferenc-emlékkiállítás. 1997-ben került sor a Kállayak emlékkiállításának, a Máltai Lovagrend emlékkiállításának teljes felújítására és a szponzorok segítségével készült 7 új tárlóban látható a falerisztikai kincsek egy része. Az örvendetes gyarapodással átvett ajándékoknak a raktárhiány miatti tárolása, és főleg további unikális daraboknak is a láthatóvá tétele, a szűk alapterület miatt, mára megoldhatatlanná vált.

Rendszeresek a múzeumi történelem órák a Gyűjteményben, évente 8-10 (döntően középiskolás) osztály fordul meg ilyen céllal. Nyugdíjas klubok, tantestületek, a Vitézi Rend tagjai stb. látogatásai mellett, pl. a nyíregyházi Magyar-Angol Klub évente 1-2 foglalkozását is itt tartja.

Johanna Ilosvay nemes adományaival, 3600 szabolcsi diák vehette kézbe ajándékkönyvként Ilosvay Ferenc író köteteit (Megfordul a szél, Tizenkét ösvény, Tenyérnyi tisztás).

Csabai Lászlóné polgármesterasszony támogatása mindig jelentős szerepet játszott a múzeum fejlődésében. Többek között sikerült felavatni 2002-ben egy bronzból készült, szép köztéri cégért, mely méltó módon jelzi e házban működő Gyűjtemény jelenlétét.

 

 

 

Jövő

 

IN ASPERIS ET PROSPERIS – szól a család jelmondata. Valóban, az évszázadok során jó és rossz, balsors és siker egyaránt olvasható a Kállayak történetében. De a hit és a hazaszeretet minden körülmények között, biztosította fennmaradásukat. Ez az erő, mely apáról fiúra száll, ez a kitartás, melyet tovább kell adni és megmutatni e Gyűjteményen keresztül is a jövő nemzedékének!

 

  

 (Dr. Lakatos Sarolta)

 

 

Elérhetőség

Kállay Gyűjtemény

4400 Nyíregyháza
Széchenyi u. 1. II/8.


Telefonszám:

+36 42-310-566

 

E-mail cím:

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

 

Facebook:

 

Nyitva tartás:

Hétfőtől - csütörtökig:

8-16 óráig

Pénteken:

8-14 óráig