Nagy Enzoe Zoltán 1970 júliusában született Komáromban. A prágai Károly Egyetem Teológiai Karán végzett és a prágai Művészeti Akadémián művészeti fotózást is tanult. Tanulmányai befejezése után először fotózással foglalkozott, Huszár Tibor fotóművész volt a mestere. A kilencvenes években édesapja, Tiszai Nagy Menyhért (1944-2012) (Kisgéres egykori református lelkésze, festőművész és irodalmár) hatására kezdett el foglalkozni festészettel. Nagy hatással voltak rá Filep István és Dušan Baláž kassai festők, valamint a régi nagy mesterek alkotásai.
Fantáziaképei, portréi változatosak, a lírai ábrázolástól, egészen az ironikusan groteszkig. Így vall ábrázolásmódjáról: „Az arcok egész skáláját mutatom be, de azt tudni kell, hogy a portrékon megfestett embereket szeretem, és úgy festem, ahogy látom, szépségükkel és hibáikkal egyetemben”. Tájképein, csendéleteiben nem szokványos témákat, extrém helyzeteket mutat be. Olajfestményt és akvarellt is fest.
Többször részt vett a TICCE - a Bodrogközi és Ung-vidéki Alkotó Művészek Társulása - által szervezett kiállításokon: Budapesten, Kisvárdán, Kassán, Tőketerebesen, Királyhelmecen és Nagykaposon. Egyéni kiállításai voltak Vaján és Királyhelmecen több ízben is, valamint 2006-ban Victoriában, Gozó (Málta) szigetén. Fényképeiből kiállítás nyílt Kassán, Prágában és Vaján. Prágában a "150 éves a fényképészet" című kiállításon is szerepelt fotóival.